Helyrajzi számok felépítése és jelentése

Az ingatlan nyilvántartás alapja Magyarországon a Földhivatali rendszer. A helyrajzi szám felépítése információt hordoz az ingatlan származásáról és jelenéről. Minden ebből indul ki, jogilag ez az origó. Ipari ingatlanoknál is ez az egyedi azonosítás eszköze.

1. Minden helyrajzi szám az adott település névvel együtt érvényes. Település név nélkül csak a szám önmagában ismétlődhet számtalan helyen. Budapesten a kerületet is szükséges megadni

2. Minden településen az ingatlanok számozása 1-gyel kezdődik, és a helyrajzi számok eredetileg egész számok voltak a nyilvántartás indulásakor.

3. A belterület és külterület külön kezelése számozásnál is megjelenik. Ipari ingatlanok sok esetben külterületen találhatók A külterület számozása, annyiban más, hogy az egy „0”-val kezdődik, a belterület nem. Ez markánsan megkülönbözteti a két közigazgatási zónát.

4. Egyes jelenlegi települések, két vagy több korábbi részből, összevonással jöttek létre. Ritkán előfordul, hogy nem számozták át az összevont városok vagy falvak ingatlanait, ezért néha a Földhivatali nyilvántartásban, már nem létező korábbi település neveket kell használni (ennél még furcsább esetek is előfordulnak).

5. A helyrajzi számok változnak, amikor a telkeket felosztják (parcellázzák), és a keletkezett telkek számába bekerült egy „/” jel Pl.: 123-es telekből lett 123/1, 123/2 és 123/3. Ha ezek tovább osztásra kerültek a logika ugyanaz.

6. Társasházi ingatlanoknál egy sajátos rendszer alakult ki a keletkezésük módja miatt. Itt speciális a számozás, épületek jelzésére bekerül egy betű. A legjobb, ha egy társasházi lakás helyrajzi számán keresztül mutatom be azt amire gondolok.

Pl. Budapest XXV.  kerületében (egyszer talán lesz 25. kerület), egy társasházban, a helyrajzi száma egy lakásnak a következő:

Budapest XXV. 39342/4/B/21.

A település név és kerület után a szám az eredeti telek helyrajzi számával kezdődik, ami a 39342. Itt a 39342. számú telek lett felosztva legalább négy részre. (de akár több is lehet), A mi telkünk a 4. számú felosztott telek lett, amelyen legalább két társasház épült. (épülhetett több is, ebből a számból csak ez látszik). A mi társasházunk jele a „B”, amely a második társasházat jelöli. 

Csak betű jelöléssel tudták megoldani, hogy ne továbbosztott teleknek lehessen értelmezni az épületet, hanem a telken lévő épületre utaljon, ez a jelzés. 

Az utolsó szám a lakásszám, a jelen esetben 21-es.
Ezért a teljes szám így néz ki: Budapest XXV. 39322/4/B/21

Kérdés esetén keressenek bizalommal.

Radnai Ervin
ipari ingatlanközvetítő
és értékbecslő

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyekben forduljon szakjogászhoz!