Helyrajzi számok felépítése és jelentése

Az ingatlan nyilvántartás alapja Magyarországon a Földhivatali nyilvántartási rendszer. Minden ebből indul ki, jogilag ez az origó. Ipari ingatlanoknál is ez az egyedi azonosítás eszköze.
A helyrajzi szám felépítése információt hordoz az ingatlan származásáról és jelenéről.

1. Minden helyrajzi szám az adott település névvel együtt érvényes. Település név nélkül csak a szám önmagában ismétlődhet számtalan helyen. Budapesten a kerületet is szükséges megadni 

2. Egyes jelenlegi települések, két vagy több korábbi részből, összevonással jöttek létre. Ritkán előfordul, hogy nem számozták át az összevont városok vagy falvak ingatlanait, ezért néha a Földhivatali nyilvántartásban, már nem létező korábbi település neveket kell használni (ennél még furcsább esetek is előfordulnak).

3. Minden településen az ingatlanok számozása 1-el kezdődött, és a helyrajzi számok eredetileg egész számok voltak a nyilvántartás indulásakor.

4. A belterület és külterület külön kezelése számozásnál is megjelenik.  Ipari ingatlanok sok esetben külterületen találhatók A külterület számozása, annyiban más, hogy az egy „0”-val kezdődik, a belterület nem. Ez markánsan megkülönbözteti a két közigazgatási zónát.

5. A helyrajzi számok változnak, amikor a telkeket felosztják (parcellázzák), és a keletkezett telkek számába bekerült egy „/” jel Pl.: 123-es telekből lett 123/1, 123/2 és 123/3. Ha ezek tovább osztásra kerültek a logika ugyanaz.

6. Társasházi ingatlanoknál (Én sokat foglalkozom ipari társasházakkal) egy sajátos rendszer alakult ki a keletkezésük módja miatt, itt speciális a számozás. Épületek jelzésére bekerül egy betű. 
A legjobb, ha egy lakás helyrajzi számán keresztül mutatom be.

Pl. ha Budapesten lenne XXV. kerület (egyszer lehet lesz ilyen kerület), akkor ebben a kerületben lévő társasházban, egy lakásnak a helyrajzi száma következőképpen nézhet ki:
Budapest XXV. 39342/4/B/21.

A „Budapest XXV.” a Budapest 25-dik kerületét jelzi.
A 39342-es szám az eredeti nagy telek helyrajzi száma, amely kisebb telkekre lett felosztva régen, négy részre biztosan. (de akár több telekrész is létezhet) 
A mi lakásunk társasháza a 4. számú telekre került (a /4 mutatja), amelyen a „B” társasház jelzést kapta. Ezen telken van legalább két társasház épült, (mert a „B” esetén kellett lennie „A”-nak is) Több társasház is létezhet itt még, „C” és további jelzéssel ellátva.
Ebben a „B” házban, a 21-es lakást jelöli ez a helyrajzi szám. 

Csak betű jelöléssel tudták megoldani a társasházak számozását, hogy ne továbbosztott teleknek lehessen értelmezni az épületet. Itt ezért került betű a helyrajzi számba. 

Még egyszer a teljes helyrajzi szám: Budapest XXV. 39322/4/B/21
Kérdés esetén keressenek bizalommal.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyekben forduljon szakjogászhoz!