Ebbe menekülnek a nagyok: mit kell tudni a termőföldről?

Published in

A 2008-2009-es válság egyik sikerterméke a termőföld volt, hiszen Magyarországon a termőföld ára az elmúlt években is töretlenül emelkedett. Valóban az égig nőnek a fák a termőföld piacon? Arról, hogy hogyan is épül fel a hazai termőföld befektetési piac, mik a jó lehetőségek, és hogy kinek ajánlatos beszállnia a piacra Nagy Ferenccel, a TISZACASH Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Portfolio.hu: Ha termőföldről van szó, sokat hallunk a terület alapú támogatásról. De pontosan mi is ez?

Nagy Ferenc: Az úgynevezett egységes terület alapú támogatásra uniós csatlakozásunkkal vált jogosulttá hazánk is. Ez lényegében a föld hasznosításától függetlenül igényelhető, vissza nem térítendő támogatás a közösségi jogszabályok által meghatározott területekre. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan forrás, amelyet a földek jogszerű használóinak mindenféleképpen ki kell aknáznia. A SAPS támogatás célja, hogy az új (EU-15-ökhöz csatlakozó) tagállamoknak egyszerűsített közvetlen kifizetési lehetőségeket kínáljanak, megkönnyítve ezzel a tagság első évei alatt folytatott munkát. A rendszer szerint egységes támogatás jár a támogatható mezőgazdasági földterületek hektárjai után. A támogatás összegének 2004-ben mindössze 25%-át kaptuk, azaz 16 320 Ft-ot. Azóta ez évről-évre emelkedik, a kérelmezők ebben az évben már kb. 50 000 Ft/ha támogatással számolhatnak, amely az uniós támogatottsági szint 80%-a. A 100 százalékos szintet 2013-ban érjük majd el.

P.: Mi történne, ha támogatás formájában nem áramolna pénz a mezőgazdaságba?

N.F.: Akkor is megérné termelni. A globális változások (termőterületek csökkenése: elsivatagosodás, urbanizáció; rohamos népességnövekedés) miatt egyre nagyobb szükség van a termőterületekre, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre alapvető élelmiszereink. A támogatások hiánya valószínűleg az árakban köszönne vissza. De úgy gondolom, nem kell félnünk attól, hogy a támogatások megszűnnek.

P.: Biztos ebben?

N.F.: Igen. Területalapú támogatás biztosan lesz. Sőt, a SAPS csak egy az igényelhető támogatások közül, nem az egyetlen. Ott vannak például a Natura 2000 területeken és a Kedvezőtlen Adottságú Területeken gazdálkodók számára nyújtott kompenzációs támogatások is. De pályázat útján elérhetők különböző agrár-környezetgazdálkodási támogatások, mióta pedig uniós tagország lettünk, ezen túlmenően jó néhány pályázati lehetőség közül válogathatunk.

P.: A támogatási rendszeren túl szól még más is a földpiac mellett?

N.F.: A földárak folyamatos emelkedése. A termőföld ma az élelmiszertermelés egyetlen ismert eszköze, és ahogy már említettem, a globális változások miatt egyre korlátozottabb mennyiségben áll rendelkezésre, miközben egyre nagyobb szükség van rá. Ha csak a Föld népességének drasztikus növekedésére gondolunk, vagy éppen arra, hogy pl. Kínában milyen ütemben javul az életszínvonal könnyen beláthatjuk, hogy stratégiai fontosságú erőforrás. És a termőföld nem csak az élelmiszer megtermelésére alkalmas, ott van még a víz, az erdők, az energianövények, napokig tudnám ecsetelni a fontosságát. Mindezek mellett az állam is arra törekszik, hogy a magyar földárakat felzárkóztassa az uniós átlagárakhoz, mivel attól még messze elmarad. Márpedig amennyiben 2014 májusában lejár a külföldiek termőföldvásárlását tiltó moratórium, az magában hordozza a piacnyitást.

P.: Ez befektetői szempontból inkább lehetőségnek hangzik, mint kockázatnak.

N.F.: Kockázat is, mert egyesek arra számítanak, hogy a moratórium lejárta után is kiszoríthatóak lesznek majd a külföldiek a hazai piacról, míg mások abban bíznak, hogy a kereslettel együtt ugrásszerűen megnő majd a föld ára is. Lehetőség vagy kockázat, attól függ, honnan nézzük. Mi nem vagyunk hívei a magyar föld kiárusításának, de a birtokkoncentrációnak annál inkább.

P.: Igen, befektetői szempontból érdekes a koncentráció kérdése. Vannak ugyanis olyanok a piacon, akik arra törekednek, hogy minél több kisebb, egymás mellett található földet vásároljanak meg egy területen. Ez is egy lehetőség?

N.F.: Igen. Jó lehetőség, de sok munkával jár. Sok a kis föld, és ezeknek nagy része osztatlan közös tulajdon. Ma egy-egy osztatlan közös tulajdonban egy embernek átlagosan 1,2 hektár tulajdona van, ami azt jelenti, hogy ha a vásárló 50 hektárt szeretne egybefüggően a magáénak tudni, kb. negyven tulajdonossal kell megegyeznie, és szerződést kötnie. Ha nagyobb területet, ötszáz, netán ezer hektárt akar, a belefektetett munka a terület nagyságával arányosan nő.

P.: Mit mutatnak a tapasztalatok, mennyi ideig tart megállapodni negyven tulajdonossal?

N.F.: Nekünk évek óta ez a munkánk. Úgy látjuk, hogy egy osztatlan közös tábla felét meg lehet vásárolni nagyjából két-három év alatt. Az adásvétel ezek után lelassul, mert azok, akiknek nincs azonnal szükségük pénzre, kivárnak. Mások pedig ragaszkodnak a földjükhöz, például mert családi örökség. Sokszor találkozunk "túlárazókkal" is, akik nincsenek tisztában a piaci helyzettel, és irreálisak a követeléseik. Természetesen már kialakult módszereink vannak az ilyenfajta földvásárlásra.

P.: Ezek után adja magát a kérdés, hogy mégis kiknek érdemes akkor termőföldbe fektetnie?

N.F.: A termőföld befektetés jelenleg egy kiemelt befektetési forma, akár szakmai, akár pénzügyi befektetés szempontjából. Egyrészt azoknak a gazdálkodóknak érdemes földet venni, akiknek kapacitása lehetővé teszi nagyobb terület művelését, hiszen a birtoknövelés hatékonyabbá, jövedelmezőbbé teheti gazdálkodásukat. Klasszikus értelemben vett befektetésként pedig azoknak érhető el, akik legalább 10 millió forint mobilizálható megtakarítással rendelkeznek. A termőföld befektetés logikája, hogy a bérleti díj évenkénti biztos hozamot hoz, a föld értéke pedig folyamatosan nő. Azt látjuk, hogy egyre népszerűbb, mert biztonságos, és jóval több hasznot hoz, mint
például egy bankbetét. Mindemellett passzív befektetési forma, nem igényel napi odafigyelést. Azon igyekszünk, hogy ügyfeleink kényelmesen gyarapíthassák vagyonukat. A kereslet pedig folyamatos. És ami nagyon fontos: pl. egy lakóingatlannal szemben a termőföld részben is értékesíthető. Ha megszorul a tulajdonos, az 50 hektárból elad 10-et, míg a lakóingatlanból nem lehet "csak" egy szobát értékesíteni.

P.: Azért a termőföld elég tág fogalom, hiszen van szántó, legelő, szőlő, stb. Milyen művelési ágat érdemes választania egy befektetőnek?

N.F.: Az a befektető lehetőségeitől és igényeitől függ. Arra való a szakértő, hogy kiválassza, melyik termőföld-befektetési forma az, amelyik a legjobb feltételek mellett a legtöbb hasznot hozza a befektetőnek. Tapasztalataink szerint a szántó és legelő nem igényel akkora odafigyelést, törődést, mint egy erdő vagy gyümölcsös, melyek esetén már nagyon fontos a haszon szempontjából, hogy mennyire gondos, hozzáértő kezekbe kerül a terület. Pénzügyi befektetés esetén az ár-érték arányt kell nézni. Mi ebben a keresési folyamatban a szakértelmünket tudjuk biztosítani. Ez pedig azt mutatja, hogy bérbeadás szempontjából a szántóföldre van a legnagyobb igény, hiszen a befektetési céllal vásárolt földek esetén alapvető fontosságú, hogy jó feltételekkel, azonnal bérbe lehessen adni. A szántót bárhol, bármikor ki lehet adni. Ugyanide tartozik a gyep is, míg az erdő hasznosítása már összetettebb feladat.

P.: Gondolom az sem mindegy, hogy hol van földünk. Miért magasabbak a földárak a nyugati országrészben?

N.F.: Nagyobb a felvevő piac. A potenciális vevők köre nagyobb, és több a pénzük is. A birtokkoncentráció hamarabb beindult. A keleti országrészben viszont ugyanakkora tőkéből nagyobb földterületet lehet vásárolni, amelyre arányosan nagyobb támogatás jár. Mondhatom, hogy minden rosszban van valami jó.

P.: Mi számít most jó árnak a piacon?

N.F.: Ahhoz, hogy összegszerűen meghatározhassuk, mi számít jó árnak, nagyon sok információra van szükségünk az adott földterületről. Többek között hogy hol fekszik, milyen művelési ágba tartozik, mekkora egybefüggő területről van szó, van-e uralkodó vásárló a környéken, van-e a földnek bérlője, és ha igen, mennyi időre, és főként milyen feltételekkel kötötték meg a bérleti szerződést.

P.: Mennyire adnak reális képet Ön szerint a termőföldpiacról megjelent árindexek, értéktérképek?

N.F.: Örülünk, hogy más is foglalkozik a témával, ezekből az elemzésekből is látszik a termőföld stabil, dinamikus áremelkedése. Azonban ahhoz, hogy egy földterületről kijelenthessük, hogy pontosan mennyit ér, ezernyi kérdést kell előbb megválaszolnunk- amit az imént felsoroltam. 13 éves működésünk során több, mint 25 000 adásvételi szerződést kötöttünk már, ez alapján látjuk a tényleges árakat, ami sokszor nem egyezik az ilyen általános kimutatások adataival.


Forrás:  http://www.resourceinfo.hu/hu/cikk/ipar_logisztika/33741.html?utm_source=resource&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel


 


 


2011. 09 23